Nincs rá szó - 17. „Ez egy szomorú sikerélmény”- életvégi ápolók az utolsó időkről

Leírás

Kanjo Nada a budapesti hospice ház pszichológusa. Hudák Delila ugyanott ápoló. Mindketten rengeteget vannak a betegekkel. Tóth Szabolcs, zeneszerző, szitárművész, a Belga és a Carbonfools zenekarok egykori alapítótagja pedig magát ösztönös kísérőnek tartja, aki már számos családtagja mellett csinálta végig segítőként az utolsó heteket. Kinek mi az indíttatása, hogy ezt a társadalmilag meg-, de anyagilag alábecsült hiányszakmát választotta? Át kellene-e élnie előzetesen az ápolónak a szenvedéseket és méltatlanságot, hogy utána az empátiát jobban tudja sugározni a beteg felé? Egyáltalán: hogyan tanulja meg egy ápoló, hogy milyen kiszolgáltatott, terminális betegnek lenni, mit érezhet és miként kell vele együttműködni?