Magyar fejlesztés írhatja át a digitális fizetések jövőjét

Leírás

A digitális fizetések fejlődése ma már nemcsak kényelmi kérdés, hanem egyre inkább szuverenitási és biztonsági ügy is. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető ismét Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Szabolcsi András kriptográfussal, pénzügyi IT szakemberrel beszélgetett a digitális euróról, a digitális készpénzről, a kvantumszámítógépek jelentette kihívásokról és arról, milyen szerepe lehetne mindebben Magyarországnak.A fizetési infrastruktúra már szuverenitási kérdés A beszélgetés egyik kiindulópontja az volt, hogy Európa fizetési rendszere jelentős mértékben külső, elsősorban amerikai szereplőkre támaszkodik. Ez addig kevésbé tűnik problémának, amíg minden zavartalanul működik, de geopolitikai konfliktusok vagy üzleti érdekellentétek esetén gyorsan kiderülhet, mennyire érzékeny ez a függőség. Szabolcsi András szerint ezért indokolt az az európai törekvés, hogy saját fizetési infrastruktúra jöjjön létre, amely kevésbé teszi kiszolgáltatottá a kontinenst külső szolgáltatóknak. A digitális euró ennek egyik eleme lehet, ugyanakkor szerinte továbbra is nyitott kérdés, hogy mennyiben jelent valódi előrelépést, ha a rendszer alapvetően számlaalapon működik. Ebben az esetben ugyanis az anonimitás továbbra sem lesz olyan erős, mint a készpénznél. A dilemma tehát változatlan: hogyan lehet egyszerre megőrizni a készpénzhez hasonló magánszférát, miközben továbbra is biztosítható a pénzmosás elleni fellépés, a visszaélések felismerése és a tranzakciók szükség esetén történő visszakövetése.A digitális készpénz ezt az ellentmondást próbálja feloldani A műsorban ismét előkerült az előző adás központi témája, a digitális készpénz. Ennek lényege, hogy normál használat mellett anonim módon lehessen vele fizetni, vagyis ne lehessen könnyen profilt építeni a felhasználóról a tranzakciói alapján. Ugyanakkor ha egy tranzakció kapcsán megalapozott gyanú merül fel, a rendszerben rendelkezésre álló információk alapján hatósági felügyelettel visszakövethető lenne, hogy a digitális pénz milyen szereplőkön keresztül haladt. Ez a kettősség az egyik legnehezebb feladat a digitális pénzek tervezésében. Ha túl sok adat látható, elveszik a készpénz egyik alapvető tulajdonsága. Ha viszont semmi nem követhető vissza, akkor jelentősen nő a pénzmosás, a csalás és más visszaélések kockázata. A digitális készpénz mögötti elképzelés éppen ezért nem teljes anonimitást és nem is teljes megfigyelhetőséget céloz, hanem a kettő közötti technológiai egyensúlyt.A kvantumszámítógépek miatt már most készülni kell A beszélgetés egyik legfontosabb technológiai témája a kvantumszámítógépek fejlődése volt. Szabolcsi András elmondása szerint a digitális készpénz jelenlegi protokollja még nem kvantumrezisztens, viszont eleve úgy tervezték, hogy a mögöttes kriptográfiai megoldások később cserélhetők legyenek. Ezt nevezik kriptoagilitásnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy jelenleg használt titkosítási módszer a jövőben sérülékennyé válik, a teljes rendszer újraírása nélkül lecserélhető egy kvantumrezisztens alternatívára. A kérdés azért sürgető, mert már most létezik az úgynevezett „harvest now, decrypt later” fenyegetés. Ennek lényege, hogy támadók vagy hírszerző szolgálatok ma begyűjtik a titkosított adatokat, abban bízva, hogy néhány év vagy évtized múlva egy fejlettebb kvantumszámítógéppel képesek lesznek azokat visszafejteni. Ez különösen problémás olyan dokumentumoknál vagy érzékeny információknál, amelyeknek hosszú időn át titkosnak kellene maradniuk. A beszélgetés alapján ezért a kvantumrezisztens átállás már nem távoli technológiai kérdés, hanem jelenlegi stratégiai feladat.A Bitcoin sem kerülheti el az átállást A kvantumkockázatok kapcsán a Bitcoin is szóba került. Egy decentralizált rendszerben különösen nehéz lehet időben átállni új kriptográfiai megoldásokra, hiszen ehhez...