Digitális pénzügyek, analóg gondolkodás: ezért bánunk még mindig rosszul a pénzzel

Leírás

Ma már néhány másodperc alatt tudunk pénzt utalni, vásárolni, befektetni vagy akár hitelt felvenni. A technológia látványosan leegyszerűsítette a pénzügyi döntések végrehajtását, de ettől még nem lettünk automatikusan tudatosabbak. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója azt járta körül, miért nem jár együtt a digitális magabiztosság a pénzügyi tudással, és hogyan alakíthatják át ezt a fintech megoldások, az AI és a pénzügyi edukáció új formái.Tudunk fizetni a telefonnal, de ettől még nem értünk a pénzhez A fiatalabb generációk számára a mobilfizetés, az online vásárlás vagy egy befektetési alkalmazás használata már természetes. A technológiai jártasság azonban könnyen hamis magabiztosságot teremthet. Attól, hogy valaki néhány perc alatt képes számlát nyitni, részvényt venni vagy kriptót küldeni, még nem biztos, hogy érti a diverzifikációt, a kamatos kamatot vagy az adott befektetés kockázatait. Az OECD PISA pénzügyi műveltségi felmérése jól mutatja ezt az ellentmondást. A felmérés szerint az OECD-országokban a 15 évesek 86 százaléka vásárolt már online, 66 százalékuk pedig mobiltelefonnal is fizetett, miközben 18 százalékuk nem érte el az alapvető pénzügyi műveltségi szintet. Magyarországon a 15 évesek átlagosan 492 pontot értek el, szemben a 498 pontos OECD-átlaggal, és szintén 18 százalékuk maradt az alapvető képességszint alatt. Vagyis a digitális eszközök használata gyorsabban terjed, mint az a tudás, amely segítene megérteni, milyen pénzügyi döntéseket hozunk rajtuk keresztül.A láthatatlan pénzt könnyebb elkölteni A digitális fizetés kényelme egyben pszichológiai változást is hozott. Készpénznél fizikailag érzékeljük, hogy kevesebb marad nálunk. Kártyás vagy mobilos fizetésnél ez az élmény sokkal kevésbé kézzelfogható. A pénzügyi döntéseinket ráadásul nem pusztán tudás alapján hozzuk. Erősen hatnak ránk az érzelmek, a stressz, a környezetünk és az azonnali jutalom iránti vágy. Egy új telefon, játék vagy utazás sokkal kézzelfoghatóbb örömöt jelenthet ma, mint az, hogy ugyanazt a pénzt félretesszük egy évekkel későbbi célra. Ehhez társul a FOMO és a csordaszellem is. Ha valaki a közösségi médiában azt látja, hogy mások látványosan meggazdagodtak egy új memecoinon, könnyen beszállhat anélkül, hogy utánanézne a kockázatoknak. Ugyanez történhet akkor is, ha a baráti körben mindenki ugyanazt az eszközt vásárolja. A technológia tehát nem szüntette meg a régi viselkedési torzításokat. Inkább felgyorsította azt a folyamatot, amelyen keresztül pénzügyi döntéssé válhatnak.Az iskolának és a családnak egyszerre lenne feladata A technológia fejlődési sebessége az edukációt is nehezebb helyzetbe hozta. Korábban egy-egy pénzügyi újítás lassabban terjedt el, így a szülők tudása kevésbé szakadt el a gyerekekétől. Ma akár néhány év alatt teljesen új fizetési, kereskedési vagy hitelezési megoldások jelenhetnek meg. Az iskola szerepe elsősorban abban lehet fontos, hogy minden fiatal hozzáférjen ugyanazokhoz az alapokhoz. A család pedig a hétköznapi pénzügyi döntéseken keresztül teheti ezt a tudást kézzelfoghatóvá: bevonhatja a gyerekeket a vásárlásokba, az árak összehasonlításába vagy akár a családi költségvetés egyszerűbb részeibe. A BNPL, vagyis a „vásárolj most, fizess később” szolgáltatások jól mutatják, miért van erre szükség. Egyetlen részlet önmagában kezelhetőnek tűnhet, több párhuzamos konstrukció azonban már komoly adósságot eredményezhet. Egy amerikai kutatás szerint a BNPL-felhasználók mintegy 63 százaléka törlesztett már egyszerre több ilyen hitelt.A fintech egyszerre lehet fék és gázpedál A digitális pénzügyi szolgáltatások sokat segíthetnek a tudatosság növelésében. Egy modern banki alkalmazás automatikusan kategorizálhatja a tranzakciókat, megmutathatja, mire megy el a legtöbb pénz, vagy figyelmeztethet a szokatlan költésekre. Ez azé...