Kevesebbet fizetünk készpénzzel, mégis egyre több van belőle

Leírás

A digitális fizetések rohamos terjedése miatt sokan már évekkel ezelőtt biztosra vették, hogy a készpénz napjai meg vannak számlálva. A bankkártyás és mobilfizetések térnyerése, az azonnali utalások fejlődése, valamint az egyre digitalizáltabb pénzügyi rendszer valóban abba az irányba mutat, hogy egy „cashless society”, vagyis készpénzmentes társadalom felé haladunk. A Fintech Világa legutóbbi adásában azonban Érczfalvi András, Suppan Márton és Siklós Bence arra jutottak: a helyzet ennél jóval összetettebb. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a készpénz szerepe valóban változik, de ettől még korántsem tűnik el. Sőt, bizonyos szempontból erősebb, mint valaha.Kevesebbet fizetünk készpénzzel, mégis egyre több van belőle Első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, de miközben a hétköznapi tranzakciók során egyre ritkábban használunk készpénzt, a világban lévő fizikai pénz mennyisége közben folyamatosan növekszik. Ez az egyik legérdekesebb paradoxon, amelyre Siklós Bence is felhívta a figyelmet. A digitális fizetések aránya különösen Észak- és Nyugat-Európában vált dominánssá, miközben más régiók - például Afrika vagy Ázsia számos országa - továbbra is erősen készpénzalapú működést mutatnak. A világ tehát nem egységesen halad a készpénzmentesség felé, hanem párhuzamos rendszerek alakultak ki. A műsorban elhangzott, hogy az IMF kutatásai szerint a készpénzes fizetések aránya globálisan valóban csökken, ugyanakkor az Európai Központi Bank adatai alapján 2024-ben még mindig a készpénz volt a leggyakrabban használt fizetési forma a fizikai bolti vásárlások során. Mindez azt mutatja, hogy a készpénz nem eltűnőben van, inkább új szerepkörbe kerül.A készpénz nemcsak fizetőeszköz, hanem menedék is A beszélgetés egyik legérdekesebb pontja az volt, amikor szóba került: mire használják még az emberek a készpénzt, ha már egyre kevesebbet fizetnek vele? A válasz a felhalmozási funkcióban rejlik. Sokan továbbra is készpénzben tartják megtakarításaik egy részét, különösen bizonytalan időszakokban. Háborúk, gazdasági válságok, inflációs félelmek vagy akár a Covid-járvány idején is megfigyelhető volt, hogy az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat, ha fizikailag is hozzáférnek a pénzükhöz. Suppan Márton szerint ez részben a pénzügyi rendszerbe és a hatalomba vetett bizalom kérdése is. Minél bizonytalanabb a környezet, annál többen fordulnak vissza a készpénzhez mint „utolsó biztos ponthoz”. Pedig pénzügyi szempontból ez sokszor nem racionális döntés. Ahogy Siklós is megjegyezte: az infláció hosszú távon folyamatosan csökkenti a készpénz értékét, ezért a megtakarítások befektetése pénzügyileg kedvezőbb megoldás lenne. Ettől függetlenül a pszichológiai biztonságérzet sok ember számára még mindig erősebb szempont.Válsághelyzetben a készpénz az utolsó menedék A készpénz egyik legnagyobb előnye, hogy teljesen független az infrastruktúrától. Nem kell hozzá internet, elektromos áram vagy működő bankrendszer. Ha leállnak a digitális rendszerek, a készpénz akkor is használható marad. Ez különösen fontos szempont olyan időszakokban, amikor nő a bizonytalanság. Elég egy komolyabb válság, geopolitikai konfliktus vagy technológiai fennakadás, és az emberek azonnal visszafordulnak a készpénz felé. Emellett társadalmi szerepe is van. A készpénz mindenki számára használható, még azoknak is, akik digitálisan kevésbé felkészültek. Az idősebb generáció számára például sokkal természetesebb és egyszerűbb készpénzt használni, mint mobilfizetési vagy kriptós megoldásokat.A pénz új korszaka: jönnek a digitális jegybankpénzek A beszélgetés második felében már nemcsak a készpénzről, hanem a pénz jövőjéről is szó esett. A szakértők szerint ugyanis nem kétpólusú világ alakul ki, hanem legalább négyféle pénzforma él majd egymás mellett. A készpénz és a klasszikus bankszámlapénz mellett eg...