Kategóriák
Leírás
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítójaa 2025-ös év fintech trendjeit veszik górcső alá. Ezúttal viszont nem a pozitív fejlemények, hanem a csalódást keltő trendek kerültek előtérbe. Vendégük, Qayum Dániel, a Peak tanácsadója segít feltérképezni, melyek azok az irányok, amelyek megtorpantak vagy új irányt vettek. Nagy hype övezte az ESG-t, inkább greenwashing lett belőle A fenntarthatósági (ESG) kezdeményezések az elmúlt években óriási figyelmet kaptak, különösen a fintech szektorban. Azonban az ESG-ről inkább a “greenwashing” jut először eszünkbe. A karbonlábnyom-kalkulátoroktól kezdve a rendezvények zöldítéséig sok kezdeményezés indult el, ám ezek üzletileg nehezen igazolhatók. Bár az ötlet sokszor tetszetős, a működtetés költséges, az ügyféligények pedig elmaradtak a várakozásoktól. Qayum Dániel konkrét számokkal is alátámasztja a trend visszahúzódását: a vállalati jelentésekben az ESG-említések aránya 2023 és 2024 között 40%-ról 25%-ra csökkent. A globális NetZero Banking Alliance szétesése is jól jelzi, hogy az egységes, szervezett ESG-törekvések helyét egyre inkább az egyedi, diszkrétebb megközelítések veszik át. Szabályozási keretek fojtják meg az open bankinget Az open banking hosszú évek óta a fintech és pénzügyi szektor egyik nagy ígérete. Európában a PSD2, majd a PSD3 szabályozás tette kötelezővé az adatok megosztását. Üzleti értelemben a modell azonban továbbra sem futott fel úgy, ahogy azt sokan remélték. A Plaid és a JP Morgan esete jól mutatja, hogy a banki adatokhoz való hozzáférés piaci alapon drágul. Bár van lehetőség üzleti modellek kialakítására, azok fenntarthatósága még nem megoldott. Suppan Márton rámutat: az EU-s szabályozás – amely előírja, hogy az alapbanki adatokat ingyenesen kell elérhetővé tenni – valójában versenyhátrányt jelent az európai szereplők számára. Az amerikai piacon ugyanis mindez piaci alapon működik, így egyes cégek több bevételhez juthatnak ugyanazon szolgáltatásokért, mint európai társaik. Banking-as-a-Service: a jó ötlet, ami nem működik A „banking-as-a-service” (BaaS) koncepció – vagyis banki szolgáltatások technológiai kiszervezése – szintén nagy reményekkel indult. A valóság azonban mást mutat. A szabályozás szigorodása, a technológiai integráció nehézségei, és az olyan szereplők, mint a Revolut gyors térnyerése megnehezítette a BaaS-modellre épülő cégek dolgát. Suppan szerint a Peak korábbi nemzetközi sikerei is jól mutatják, mennyire működőképes volt ez a modell a 2010-es években. Azonban az elmúlt években az ügyféligények, a compliance korlátok és a piaci szereplők változása elhozta a megtorpanást. A one-stop shop megközelítés helyett ma inkább egyedi, személyre szabott megoldásokra van szükség – ez pedig költségesebb és nehezebben skálázható.
