26. Túlélés a középkorban – Lőrinc László történész és Kis-Halas Judit néprajzkutató

Leírás

Az évad záróadásában megtudjuk, hogy milyen betegségek (nem) voltak a középkorban? Hogyan lett Magyarország pióca-nagyhatalom? Milyen volt a kora-újkor közegészségügye? Honnan ered a karantén szó? Mennyivel többen haltak meg járványokban, mint nagy háborúkban? Miért haltak ki Budán a középkorban a harmadik generációs családok? Hogyan lehetett életben maradni a középkorban, amikor a mindennapokat a dögvész, éhínség és erőszak formálta? Mikor és mennyit mosakodtak, és mit tartottak a higiéniáról? Miért hittek a négy testnedv tanában, és miért kellett a leprásoknak csengőt hordaniuk? Miért volt sokszor veszélyesebb maga az orvos, mint a betegség, és mennyit ért a járványdoktorok híres csőrmaszkja? Beszélgetünk az érvágásról, a ragályok stafétájáról a leprától a koleráig, és arról, hogy hogyan változtatta meg a nagy pestis Európa társadalmi rendjét. Mit jelentett, ha egy család tudta: gyerekeinek fele nem éri meg a felnőttkort? Mik voltak a nagy éhínségek okai, és milyen túlélési stratégiákat találtak az emberek? Mitől vált valaki kiközösítetté, mikor lett az egészség „alapjog”, és mikortól vált az élet egyáltalán biztonságossá?