18. Gyógyítók és boszorkányok – Kis-Halas Judit néprajzkutató, a PTE adjunktusa

Leírás

A boszorkányüldözés nem pusztán a „sötét középkor” babonás túlkapása volt, hanem mélyen beágyazott társadalmi, vallási és jogi jelenség, amely egész Európát behálózta az ördögűzéssel együtt. Vajon hogyan fonódott össze a gyógyítás és a rontás képzete? Miért lehetett ugyanaz az asszony egyszerre tisztelt bábaasszony – életmentő szakértő – és rettegett boszorkány? Kik alkották a kor „egészségügyi piacát”: orvosok, borbélyok, vándorgyógyítók, férfi boszorkányok, kuruzslók és javasemberek? És hogyan váltak közülük sokan vádlottá? Pestisjárványok, boszorkányperek, természetfeletti erőszak és mágikus gyógyítási módszerek: a 18. századi Dél-Dunántúlon 144 boszorkányper zajlott le, köztük több tucat olyan esettel, ahol a gyógyítók tudása lett végzetük. A boszorkányok és gyógyítók kettős arcáról beszélgetünk.